2017. március 12., vasárnap

Utazz okosan! - avagy egy kis közlekedési protokoll






Úton vagyunk reggel: óvodába, iskolába, munkába menet. És úton vagyunk este is: óvodából, iskolából, munkából jövet. Na, és úton vagyunk hétvégén is, mert kirándulni megyünk, vagy múzeumba, vagy épp rokonlátogatóba. De tudjuk-e, hogy mi mindenre kell figyelnünk, ha nem magunkban utazunk?

A városi közlekedésben, buszon, villamoson, trolin vagy metrón engedjük előre fel – illetve leszállásnál a nőket, az időseket, a babakocsis, kisgyerekes anyukákat, a várandósokat. Hagyjuk szabadon számukra az elsőbbségi üléseket, illetve adjuk át helyünket nekik. Miért? Mert belőlünk is lehet várandós nő, vagy kisgyerekes szülő, szerencsés esetben pedig idős asszony, vagy öregember. Tömegközlekedési eszközön kerüljük a feltűnést, a hangos - ne adj Isten trágár (!) – beszédet, az oda nem illő beszédtémákat. Utastársunkat kíméljük meg a magánügyeinktől, a betegségeinktől, egyéb személyes jellegű problémáinktól. Ha az inkább az olvasmányaiba temetkezik, ne zavarjuk őt beszélgetéssel, nyilván nincs kedve társalogni. Ha társasággal utazunk, ne beszéljünk át a másik feje felett, vagy netán az egész szerelvényen. Telefonhasználatkor is legyünk körültekintők, kerülendő a hangos telefonálás, a hangos zenehallgatás, és a magánjellegű témák telefonon – a nagy közönség előtt – történő megvitatása! Amennyiben az utazásnál bármely utas inzultál, a „bocsánat” szóhasználat mellett odébb állunk, vagy elhagyjuk a járművet, vitába bonyolódni szükségtelen, és nem is vezet eredményre.

Távolsági utazásoknál, akár buszon vagy vonaton, illetve repülőúton külön szabályok is életbe lépnek. Így például fel- illetve leszállásnál köszönünk a sofőrnek, kalauznak, stewardnak, vagy stewardessnek. Jegyellenőrzéskor készségesen együttműködünk, a jegy illetve bérlet átadásakor a „Tessék!” illetve „Köszönöm!” kifejezések udvariasságunkról árulkodnak. Hosszú utazásnál az étel- és italfogyasztás megengedett, azonban intézzük ezeket az ügyeket diszkréten, szemetet semmi esetre sem hátrahagyva magunk után! Amennyiben zenét hallgatunk, vagy lámpafénynél olvasunk, legyünk tekintettel utastársainkra, tehát mások legkisebb zavarása mellett intézzük ügyeinket. Amennyiben mások zavarnak minket, illedelmesen megkérhetjük az illetőt, hogy halkítsa le a zenét, vagy irányítsa kicsit arrébb a lámpát. Utazáskor – még ha hosszú is az út – a cipőt nem illik levenni a lábunkról! Készüljünk úgy, hogy könnyebb, vékonyabb cipőt válasszunk, amiben a járművön sem lesz melegünk. Lábat a másik ülésére, netán az előttünk ülő nyakába feltenni szigorúan tilos! Leszálláskor hagyjunk magunk után rendet, ha szemét keletkezett, vigyük magunkkal, vagy dobjuk ki az erre kijelölt helyen. 

A közlekedésnél különösen ügyeljünk a biztonsági előírások betartására! Így a biztonsági öv becsatolására vagy a dohányzás tilalmára. De ne beszélgessünk például menet közben a buszsofőrrel, mert ez is veszélyezteti a biztonságot. Amennyiben kérdésünk van, célszerű azt már a felszálláskor illetve a jegyvásárláskor megkérdeznünk, és nem menet közben ezzel feltartanunk a vezetőt. Fontos továbbá, hogy a csomagjainkat biztonságosan helyezzük el, illetve hogy az utazás teljes időtartama alatt ne hagyjuk azokat őrizetlenül. (Nyilván ha a csomagunk a repülőgép poggyászterében, vagy a távolsági autóbusz csomagtárolójában van, akkor ez a szabály nem érvényes.) Utazásnál lehetőleg annyi poggyászt vigyünk magunkkal, amennyire feltétlenül szükségünk van!

Érdemes még kitérnünk arra az esetre, ha más autójában utasként utazunk. Ilyenkor illik megköszönni, hogy az ismerősünk elvisz minket az autóján, és illik elköszönéskor megismételni ezt. Amennyiben zavar minket a szellőzés vagy a fűtés, úgy kérjük meg a tulajdonost, hogy állítsa át, vagy kérjünk engedélyt arra, hogy mi magunk állítsunk rajta. Ugyanez vonatkozik az ülés vagy bármi egyéb átállítására, illetve a rádió át-vagy ki-be kapcsolására. Az autós ne gondolja azt rólunk, hogy „Én szívességből elhoztam, ő meg olyan bunkó volt, hogy a kocsimban szó nélkül mindent elállított! Őt se viszem el még egyszer sehova!”A biztonsági övet itt is mindenképpen használni kell, ugyanis a gépkocsivezető büntethető, ha valamely utasa nincs a biztonsági övvel bekapcsolva. És ha már a biztonságnál tartunk, fontos, ha gyermeket szállítunk a biztonsági gyermekülés, illetve a nagyobb gyerekek esetén az ülésmagasító. 

A protokoll külön kitér a gépjárműben való ültetési rendre, melyről jó annyit tudnunk, hogy amennyiben sofőr vezeti az autót, akkor a főhelynek a jobb hátsó ülés, míg ha a gépjárművet a vendéglátó maga vezeti, akkor a jobb első ülés minősül. (Vagyis ide ül a legmagasabb rangú vendég.) A gépjárműbe történő be- és kiszálláskor a magasabb rangú száll be illetve ki először, utána a rangsorban utána következők. Az autót mindig hátulról kell megkerülni, és lehetővé tenni, hogy a sofőr a be – és kiszállásnál az autó ajtaját számunkra illetve az utastársaink számára előre kinyithassa, illetve becsukhassa.

És ha már közlekedés, ne feledkezzünk meg a kerékpárosokról és a gyalogosokról sem! A KRESZ szabályainak betartása rájuk is vonatkozik! A biciklis védőfelszerelésben a kerékpárúton vagy kerékpársávon, a gyalogos a járdán közlekedjen! Gyalogosan is igaz a „jobbra tarts” a járdán! Ne foglaljuk el az egész járdát, a szembejövőt is megilleti a járdahasználat joga! A nő mindig a férfi jobbján halad, ha a férfi két nőt kísér, a két hölgy között halad.

Ne felejtsük el, hogy mindannyian gyalogosok, biciklisek, utasok vagy épp sofőrök vagyunk! Ne feledkezzünk meg tehát sofőrként a biciklisekről vagy a gyalogosokról, illetve gyalogosként, biciklisként az autósokról!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése